Jelentős változások a bírósági eljárásban

A következő évtől kezdődően a bírósági eljárásban olyan jelentős változások lépnek életbe, amelyek alapjaiban más eljárást jelentenek a polgári eljárásban, mint az eddigi gyakorlatban. A polgári peres eljárást 2018. január 01. napjától a 2016. évi CXXX. tv. szabályozza.

A legjelentősebb változások, amelyek minden peres ügyfelet érintenek:

Valamennyi tárgyú ügyben az első tárgyaláson kötelező a személyes megjelenés, alapesetben ez a jogi képviseletet ellátó ügyvédet érinti, tekintettel a jelentős mértékben kiterjedő ügyvéd kényszerre, mely azt is jelenti, hogy az ügyfél az ügyvédi meghatalmazást köteles fenntartani az eljárás jogerős befejezéséig.
Egy alkalommal azonban a járásbíróság előtti eljárásokban lehetőség van áttérni a ügyvéd nélküli eljárásra.

A Törvényszék előtt folyamatban lévő eljárásokban minden esetben kötelező az ügyvédi képviselet, azzal, hogy ügyvédjelölt Törvényszék előtti eljárásban nem járhat el. A Törvényszéki hatáskörbe tartozó ügyek köre kibővül, olyannyira, hogy mindössze három ügytípusban rendelkezik hatáskörrel a járásbíróság (eddigi első fokon eljáró polgári bíróság), melyek: 30 M Ft értékig a vagyonjogi perek, személy állapoti perek, valamint a végrehajtási perek.

Az eljárásban pedig osztott tárgyalási struktúra került szabályozásra, mely szerint a peres eljárás három szakaszra tagozódik, melynek első szakasza a per előkészítő szakasz, második a perfelvételi eljárás szakasza, a harmadik szakasz pedig a bizonyítási eljárás.

Ez utóbbi szakaszt követően nyílik lehetőség például szakértői bizonyításra. E körben újdonság, hogy elsődlegesen – mégpedig a fél rendelkezési jogából eredően, mely szerint a bizonyítási eszközöket a félnek kell biztosítania – magánszakértő kirendelésére van lehetőség, amennyiben a fél kijelenti, hogy állítását szakvéleménnyel kívánja bizonyítani.

Az egyes szakaszokon belüli tudnivalókról perszakaszonként a későbbiekben nyújtunk részletes tájékoztatást, valamint röviden tájékoztatást fogunk nyújtani a teljesen új jogintézményként ugyancsak 2018. január 01. napjától hatályba lépő Általános Közigazgatási Perrendtartásról (Ákr.) mely a közigazgatási eljárást szabályozó jogszabály helyébe lép, valamint a Közigazgatási Perrendtartásra vonatkozó legfontosabb tudnivalókról.

Ez utóbbival kapcsolatban alapvető változás, hogy az eddig közigazgatási ügyekben ítélkező bíróságok helyett 8 kiemelt központi régiós bíróság fog eljárni, a korábban ilyen ügyekben eljáró bíróságok előtt mindössze három ügykörben van lehetőség perindításra, nevezetesen: társadalombiztosítási; szociális és gyermekvédelmi; valamint közszolgálati jogvitákban.